Keresés blocks.gif

 GYIK
 Reptilia fórum
 Szabalyzat

blocks.gif

Szia, Anonymous
Felhasználónév:

Jelszó:


[Regisztráció]
[Elfelejtetted a jelszavad?]
Jelenleg 177 vendég és 0 regisztrált tag online.

blocks.gif

Arachnida: Arachnida fórum


Arachnida fórum :: Téma megtekintése - Általánosságban a szaporításról

Általánosságban a szaporításról


Ugrás az oldalra: Előző  1, 2
új téma   hozzászólás    Tartalomjegyzék -> Tenyésztés
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
Toto
Moderátor


Csatlakozott: Nov 04, 2007
Hozzászólások: 1301
Tartózkodási hely: Tamási


Elküldve: 2010 Dec. 30. Csüt., 17:56    Hozzászólás témája: idéz

Jiiero írta:
Nyilván beleszól a peteérés, de nem hiszem, hogy dobolna a nőstény egy hímnek, ha nem lenne sikeresen megtermékenyíthető. A természet általában nem így szokott működni.



Ez így ebben a formában még jó is lenne, ha általánosságról lenne szó. Viszont tételezzük fel, hogy egy nőstény madárpók vedlett mondjuk májusban. Ahogy telik az idő, a póknak időszakosan peteérése lesz (gyakoriságot és hogy mettől meddig tart, ne kérdezd). Elméletben ez a folyamat a következő vedlésig tartana.
Az említett nőstény mondjuk decemberben összekerül egy párzóképes hímmel, dobol neki, párosodik, tételezzük fel, hogy sikerrel és megtermékenyül. Marad neki 5 hónap a következő vedlésig (ha 12 hónapot tekintünk 2 vedlés között eltelt időnek, megint csak általánosság, kivételek mindíg vannak), ez idő alatt megtermékenyülnek testében a peték, lerakja a kokont, kineveli a kokont, majd felkészül a következő vedlésre. Ez így elég soknak tűnik erre az 5 hónapra. A fent említett példa természetesen fogságban tartott állatokra értendő.

A kulcs az időzítésen van. Nem véletlenül vannak a természetben is szaporodási időszakok, fajra jellemzően minden élőlénynek eltérő ez az időszak. Pókoknál több tényező is közrejátszik ebben az időszakban. Ami viszont minden állatban (növényeket szándékosan hagyom most ki) közös: az utódok világra hozatalát és az utódgondozást arra az időszakra időzítik, amikor az utódoknak a legnagyobb esélye van az életben maradásra és a feltételek ennek megfelelőek (időjárás, ebből adódóan a csapadék és hőmérsékleti viszonyok, táplálékkínálat stb...). Fogságban persze ezt a szaporodási ciklust ki lehet játszani, a különböző körülmények variálásával (hőmérséklet, táplálék mennyiség stb) el lehet érni, hogy két eltérő nemű, hasonló korú pók nagyjából egy időben aduljon és váljon szaporodásra képessé.

Ezek a tényezők mind befolyásolják, hogy egy pók (akár madárpók, akár más pókfajok) miért nem rakhat akármikor kokont. A pókok életfolyamatain nem tudunk változtatni, nekik szükségük van egy bizonyos időre, hogy a kokonnevelés fáradalmait ki tudják heverni, a tápanyagveszteséget pótolni és ezzel fel tudjanak készülni a következő vedlésre. Ez az idő megint csak fajonként eltérő lehet, de a lényegen nem változtat. Ha példának veszünk mondjuk hasraütés szerűen 10 adult nőstényt, ugyanabból a fajból (mondjuk Lasiodora parahybana), ugyanazon körülmények közt voltak/vannak tartva, az utolsó vedlése mind a 10-nek mondjuk április hónapban volt. Különböző időben bepároztatjuk mind a 10 nőstényt (tételezzük fel, hogy mind a 10-nél friss, egészséges hímet "alkalmazunk"), mondjuk átlag 2 hét különbséggel. Az első nőstényt (vedlés mondjuk április 1.) a vedlés után 1 hónappal, május 1.-én pároztatjuk, a 2. nőstényt 2 héttel később, és így tovább. Ilyesmit kapnánk:

1.pók: május 1
2.pók: május 15
3.pók: május 29
4.pók: június 12
5.pók: június 26
6.pók: július 10
7.pók: július 24
8.pók: augusztus 7
9.pók: augusztus 21
10.pók: szeptember 4

Az utolsó nőstény, melynek párzása szeptember 4-én volt, a párzástól számítva összesen 8 hónapja marad a kokonrakásra, kokonnevelésre, majd az esetleges sikeres szaporulat után felkészülni a következő vedlésre. Az első pók esetében ugyanez az időszak 11 hónap.
A kokonrakás dátumát folyamatosan feljegyezzük.

Mire akarok kilyukadni mindezzel? Véleményem szerint érdekes eredmények születnének: szerintem annak a póknak lenne nagyobb esélye sikeres kokonrakáshoz, melyeknek több ideje volt az utódnevelésre és utána a vedlésre történő felkészülésre. Minnél később pároztatjuk be a nőstényt, annál kisebb az esélye, hogy kokont rak, illetve ha rak is, csökken annak az esélye, hogy termékeny a kokon.

Amennyiben az utolsó pókot túl későn pároztattuk volna be, a fent említett dolgokra megmaradt idő talán túl kevés volna számára, így a peték vagy nem termékenyülnek meg, vagy pedig mégis és miután lerakta a kokont, megeszi azt (ha el nem vesszük tőle persze). Ennek magyarázata nyilvánvaló: az életösztön mindig nagyobb, mint a szaporodási ösztön.



u.i: Puding, gyorsabb voltál Mosoly DE szinte egyre gondoltunk Nagyon boldog Talán az én hozzászólásomat törölhetném is Vicces Mosoly Mosoly

_________________
Ha valakinek folyton karikás a szeme, az csakis az Ördög lehet, mert az sohasem alszik.
Vissza az elejére
Profil üzenet e-mail msn
Puding
Öreg Tag


Csatlakozott: Dec 24, 2006
Hozzászólások: 1016
Tartózkodási hely: Budapest


Elküldve: 2010 Dec. 30. Csüt., 17:26    Hozzászólás témája: idéz

Na ez már valami!
Ezt lehet témának nevezni!
Kár, hogy lusta disznó vagyok, és időszűkében leledzem, mert erről oldalakat lehetne telefirkálni.
Azért pár gondolatot - ha megengeditek - én is hozzáfűznék, csak hogy ne nagyon menjünk el a misztériumok irányába.

Jiiero-nak véleményem szerint igaza van.

Mindennek van magyarázata, még ha elsőre ennek az ellenkezőjét is véljük látni.
(Nem kekeckedés, csak példázás, ne értsd félre Dudu!)

"Van 5 bepároztatott nőstény ugyanabból a fajból. Vedlésük is elég közel volt egymáshoz. kb 1-2 hét eltéréssel lett mindegyik bepároztatva és a mai napig csak 1-nek volt kokonja.

Ez az elég közeli vedlés azt is jelentheti, hogy 1-2 hét eltérés volt a példányok között. Na most ha átlagosan csak egy hetet is számolunk, akkor az első, és utolsó között, már majd egy hónap eltérés van. Ha ehhez hozzávesszük az 1-2 hét eltéréssel történő pároztatásokat is, az időintervallumunk úgy szétcsúszik, mint részeg disznó lába a jégen. Ilyen mód, kár volna csodálkozni az eredményen! Ennél kisebb dolgok is hatással lehetnek a szaporítás sikerére!
Sajnos... Zavart

De menjünk tovább...

A szaporodás minden aspektusát hormonális folyamatok előzik meg, valamint kísérik végig. Azért mert mi nem látjuk ezeket, még igen is jelen vannak, és igen sokat számítanak! A hím egyedektől származó feromonok éppen úgy kiválthatnak a nőstényeknél peterést, mint ahogyan a nőstény illatanyagok serkenthetik a hímek fejlődését, azok gyorsított ütemű ivarérését eredményezve. Ez már önmagában is érdekes lehet, de mondandóm ennél kicsit bonyolultabb. Tehát...

A hormonok természetesen az állatokon belül is termelődnek, de többségében csak valaminek a hatására, és éppen ezért szigorú menetrend szerint.
Ezekre a pókokra ugyan is a ciklikus életvitel jellemző, amely erősen elnagyolva 3 fő részből, egész pontosan a táplálkozási, szaporodási, és nyugalmi periódusból áll. Természetesen ezt tovább lehet boncolgatni, és pl. a szaporodási ciklusban elkülöníteni a konkrét ivarzási, és kokonkeltetési időszakokat (ez utóbbiak pedig gyakorta egybe esnek, vagy részben átfedésben összemosódnak a pihenési, nyugalmi periódussal stb.), de jelen helyzetben elégedjünk meg ezzel a végletekig leegyszerűsített változattal. Azaz..
A nyugalmi periódusban nem csak pihen az állat, hanem felkészül a vedlésre. A vedlést követően általában a táplálkozási fázis jön, mikor is igyekszik pókunk minél többet zabálva tartalékokat felhalmozni. Ez egyrészt a peték szikanyagának felhalmozása, másrészt a kokon keltetése közbeni böjt átvészelése miatt is szükséges. A fázis befejeződésével állatunk étvágya lanyhul, majd az ivarzási ciklusba lépve várja az udvarlókat. (No ekkor kezd az állat szexferomonokat termelni.)
Itt kifejezetten fontos kihangsúlyozni, hogy azok a példányok, melyek a táplálkozási periódusukban nem megfelelően lettek kondicionálva, ivarzási fázisba átlépve már többnyire nem tömhetők meg utólag kellő mértékben, és bár párzanak csodaszépen, végül vagy nem raknak kokont, vagy lerakást követően a felhalmozott tartalékok híján kényszerűségből felfalják azt.
A fogékony ciklus hossza (mint sok egyéb más) elsősorban fajfüggő, de sokat számítanak a külső tényezők is. És itt, most vissza is kanyarodhatunk a hormonokra...
Tudniillik
Az állatok periodikus életvitele úgy alakult ki, hogy környezetük ciklikus változásaihoz alkalmazkodva képesek legyenek önmagukat és fajukat fenntartani. Teszik mindezt, a többségében külső hatásra termelődő, aktivizálódó hormonjaik segítségével, irányításával.
Legegyszerűbb példa erre a mérsékelt égövön honos állatfajok szaporodása. A fajok java része pár hétig, vagy hónapig tartó "teletetés" nélkül egyszerűen nem hajlandó párzani, és szaporodni, azaz szükségük van egy pihenési időre, és egy kisebb-nagyobb lehűlésre, hogy hormonjaik beinduljanak.
Más trópusi fajok esetében a száraz-nedves évszak váltja ki a szaporodási ciklust (valójában az ez irányban ható hormonok felszaporodását), és a párzást, amelyet a tenyésztőnek imitálnia kell a siker érdekében. Mindezek a hormonálisan motiváló, vagy éppen gátló tényezők, egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy az utódok minden esetben a megfelelő időben lássanak, napvilágot, biztosítva a faj fennmaradását. Namármost...
Állataink többsége egy éves ciklusra van beütemezve, ám ezek függnek ugye a már említett külső hatásoktól is. Madárpókjaink is érzékenyek a külső hatásokra, és a hőmérséklet, páratartalom, valamint nappali órák számán kívül hormonálisan befolyásoló tényező lehet a légnyomás, valamint ezek összességének meghatározott mértékű változása is. Tehát nem a naptár, hanem a külső körülmények befolyásolják állataink életvitelét.

Csak hogy érhető legyen...
Egy augusztusban hűtőbe tett, és 2-3 hónapig 5C°-on tartott, majd novemberben "ébresztett" hím tarajos gőte decemberre ugyan úgy nászruhát (tarajt) fog ölteni, mint azt tavasszal (bő 4 hónappal később) fajtársai tennék, csak ugye az általunk befolyásolt külső körülmények csúnya tréfát űztek vele.
És egy pókos példa: Volt egy Brachypelma emilia nőstényem, melynek éves ritmusa az általam biztosított körülmények között 9 hónapra csökkent. Ennek megfelelően alig több mint 3 év alatt 4 kokont rakott. Minden kokonját az előzőhöz viszonyítva kis túlzással szinte napra pontosan 3 hónappal korábban rakta le.
Vele "közel azonos" körülmények között tartva egy Brachypelma verdezi betartotta az éves ritmust, ami vagy a faj eltérő igényére, vagy a terráriumi körülmények között meglévő minimális eltérésre utalhat, melyeknek köszönhetően optimálisabb volt az elhelyezése.


Most ennyire telt...
Lehetne ezt még egyéb mellékágakkal cifrázni, és megpróbálhattam volna akár be is fejezni a mondandót, de egyrészt belefáradtam, másrészt mint mondottam az elején, oldalakat lehetne értekezni a témában, és lusta disznó is vagyok... Nevet?
Meg aztán, hagyjunk valamit későbbre is! Kacsint?
Szóval, ha pörög a téma, majd folyt.köv. Kacsint?
_________________
Vissza az elejére
Profil üzenet állomány
Jiiero
Stabil Tag


Csatlakozott: Aug 16, 2009
Hozzászólások: 300
Tartózkodási hely: Szigethalom


Elküldve: 2010 Dec. 30. Csüt., 16:36    Hozzászólás témája: idéz

Nyilván beleszól a peteérés, de nem hiszem, hogy dobolna a nőstény egy hímnek, ha nem lenne sikeresen megtermékenyíthető. A természet általában nem így szokott működni. Pont ezért nem hiszem azt, hogy vannak megmagyarázhatatlan dolgok. Személy szerint azt tartom elképzelhetőnek, hogy olyan sok apró változó befolyásolja az egészet, amiket nem is lehet nyomon követni.
Ezeket kéne feltérképezni, és akkor talán meg lehetne jósolni pontosabban is, hogy mikor és mennyi.

Egyébként érdemes lenne összedobni egy egyszerű adatbázist, amibe vezetni lehetne az egyes kokonokat. Persze így senkinél nem lesz ugyanolyan körülmények között tartva, de jobb, mint a semmi. Szűrőkkel pedig igen jól használhatóvá lehetne tenni.
Vissza az elejére
Profil üzenet msn állomány
Pit
Adminisztrátor


Csatlakozott: Sep 21, 2006
Hozzászólások: 3698
Tartózkodási hely: Vál


Elküldve: 2010 Dec. 30. Csüt., 13:53    Hozzászólás témája: idéz

Több mint egy éves hímmel sikeres szaporítási tapasztalat nálam P. cambridgei-nél volt.
Mint tudjuk, rendkívül könnyen szaporítható faj.

Ahogy Csepelball is mondja fajfüggő is a dolog, viszont, ha nem jön össze a kokon, nem tudjuk kiszűrni hol van a gyenge pont a hímben, vagy a nőstényben?
Csak úgy ha az adott estekben lehetőségünk van, eredményes szaporításokkal való összehasonlításra.
_________________
Vissza az elejére
Profil üzenet e-mail website msn
csepelball
Adminisztrátor


Csatlakozott: Nov 11, 2007
Hozzászólások: 1833
Tartózkodási hely: Budapest


Elküldve: 2010 Dec. 30. Csüt., 12:46    Hozzászólás témája: idéz

Ha megnézzük, hogy mennyi pároztatás volt és mennyi sikeres szaporulat, akkor látjuk, hogy általában a 30% az ami bejön. Szóval mondjuk 3 pókból 1 kokon lesz ami működik is.
Pl: 20 Grammostolaból szerintem nem jön le az 1/3sem, amíg mondjuk 20 Tapinaucheniusból 15 sikeres lehet.(ez saját megfigyelés, nem máshonnan összeolvasott humbuk)
Így alakulnak ki a nagy számok Mosoly

Peteérésről nem tudok mit mondani, kérdezd a pókot, ők talán tudják.
Hallottam már 1éves hímmel pároztatást amiből lett sikeres szaporulat,, azaz gondolom amíg a hím működik, addig használható fel a sperma Mosoly De ez is hímfüggő. Van, hogy ugyanabból a szaporulatból 2 hím egyed élettartama eléggé eltér. Egyik 2-3hónapot él, a másik 1évet Mosoly
_________________
www.macilacispiders.hu www.kituzoshop.hu
Vissza az elejére
Profil üzenet e-mail website
Toto
Moderátor


Csatlakozott: Nov 04, 2007
Hozzászólások: 1301
Tartózkodási hely: Tamási


Elküldve: 2010 Dec. 30. Csüt., 11:36    Hozzászólás témája: idéz

Ez a peteérés is érdekes megközelítés. Én 2 pókkal próbálkoztam pároztatással, Theraphosa blondi és a Chromatopelma cyaneopubescens. A Chromi június 2.-án vedlett, a párzás pedig július 13-án volt. Kokont pedig december 10-én rakott, 5 hónapra rá. Koka fajleírásában 1-1.5 hónap szerepel, nála a párzást követően ennyi idő telt el kokonrakásig.

Blondinál a vedlés május 25-én volt, a párzásra pedig a hím kései adulása miatt csak október 27-én került sor. Úgy hittem, hogy talán még nem túl késő, tettem egy próbát és csodák csodája, mindkét pók gyönyörűen dobolt egymásnak, a párzás telljesen rendben zajlott, a nőstény békés volt, a hím sem idegeskedett. Hogy sikeres volt-e, nem tudom. De tény, hogy 5 hónappal vedlés után a nőstény még mutatott hajlandóságot a párzásra.

Én úgy tudom, hogy a legtöbb fajnál vedlés után kb 1-2 hónappal lehet pároztatással próbálkozni a peteérés miatt. Arról viszont nincs infóm, hogy milyen gyakorisággal van a nőstényeknek peteérése.
_________________
Ha valakinek folyton karikás a szeme, az csakis az Ördög lehet, mert az sohasem alszik.
Vissza az elejére
Profil üzenet e-mail msn
DAVy-G
Stabil Tag


Csatlakozott: May 21, 2010
Hozzászólások: 251
Tartózkodási hely: Tornyos(zenta,szabadka,vajdasag)


Elküldve: 2010 Dec. 30. Csüt., 09:23    Hozzászólás témája: idéz

Nem lehet pl.h peteeresi folyamat? a spermak meddig hasznalhatok fel? A petek milyen eresi folyamatban vannak,es pl h. 100bol mind a 100napban termekeny lehet,vagy csak 50nap,es nem mind1 h. az 50. vagy a5.napon tortent a parzas,ebbol az 50napbol?-remelem nem tul bonyolultan irtam:D
Vissza az elejére
Profil üzenet e-mail msn állomány
csepelball
Adminisztrátor


Csatlakozott: Nov 11, 2007
Hozzászólások: 1833
Tartózkodási hely: Budapest


Elküldve: 2010 Dec. 30. Csüt., 08:38    Hozzászólás témája: Általánosságban a szaporításról idéz

Jiiero írta:
Az nem lehet, hogy stressz függő a kokon lerakása? Ha úgy ítélik meg, hogy rosszak a körülmények, akkor várnak vele. Nem hiszem, hogy ekkora eltérések lennének, ha nem játszana be egy kevésbé figyelembe vett tényező. Kéne már egy nemzetközi alapítvány, ahol tesztelik az ehhez hasonló kérdéseket.


Nyitottam egy témát, így nem fajspecifikusan tudunk erről beszélni.


Nem hiszem, hogy a stressz okozna ilyesmit.Ezek olyan dolgok amit egyszerűen el kell fogadni Mosoly Nincs rá magyarázat.

példa: Van 5 bepároztatott nőstény ugyanabból a fajból. Vedlésük is elég közel volt egymáshoz. kb 1-2 hét eltéréssel lett mindegyik bepároztatva és a mai napig csak 1-nek volt kokonja.

Nem lehet általánosítani, hogy ez ekkor és ekkor fog rakni kokont, vagy mi. Számolgatni lehet,saccolni lehet, de nem lehet megmondani ezt!


Üdv,
Laci
_________________
www.macilacispiders.hu www.kituzoshop.hu
Vissza az elejére
Profil üzenet e-mail website
Hozzászólások megtekintése:   
új téma   hozzászólás    Tartalomjegyzék -> Tenyésztés Időzóna: (GMT +1 óra)
Ugrás az oldalra: Előző  1, 2
2 / 2 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban
Nem szavazhatsz ebben fórumban

arachnida.hu