Keresés blocks.gif

 GYIK
 Reptilia fórum
 Szabalyzat

blocks.gif

Szia, Anonymous
Felhasználónév:

Jelszó:


[Regisztráció]
[Elfelejtetted a jelszavad?]
Jelenleg 9 vendég és 0 regisztrált tag online.

blocks.gif

Arachnida FAQ (GYIK, Gyakran Ismételt Kérdések)



Kategória: Főoldal ->

Kérdés
·  Miért nem eszik a pókom?
·  Honnan tudom, hogy a pókom vedleni fog?
·  Hogyan vedlenek a madárpókok?
·  Honnan tudom, hogy ivarérett a pókom?
·  Hogyan etessem a pókomat?
·  Mi a legmegfelelöbb hömérséklet a madárpókok számára?
·  Hogyan itassam a pókomat?
·  Kézre vehetem-e a madárpókomat?
·  Mi az a WSC és miért jó az nekem? - A World Spider Catalog használata
·  Pókok ivarának meghatározása
·  Mit jelentenek a számok a pókok neveinél? Pl. az, hogy 1.2.2 Brachypelma albopilosum?
·  Honnan tudom megállapítani, hogy nöstény vagy hím pókom van?

Válasz
·  Miért nem eszik a pókom?

Sokan megijednek olyankor, ha próbálnák etetni kedvencüket, de az mégsem fogadja el az ennivalót.
Elsősorban: Ne ijdejünk meg! Ha egy pók nem eszik egy hónapig (vagy akár még több ideig) nem fog éhenhalni! A nem evésnek a következő okai lehetnek:

1. ok - Pókunk vedleni készül. Ilyenkor már nem vesz magához táplálékot a vedlést megelőző napokban. Ez a koplalás pár naptól egészen pár hónapig is tarthat a pók fajától és korától függően.

2. ok - A pók nem régen vedlett. Vedléskor kedvencünk levedli az emésztőszervei egy részét is, az új méregkarmoknak is meg kell keményedniük. Amíg ez nem történik meg, a pók képtelen enni. De nyugi, tudni fogja mikor kér kaját. Vedlést követő 1 hetében (nagyobb állatoknál 2 hétben) ne próbálkozzunk az etetéssel. Első etetéskor pedig figyelni kell az állatot. Ha még nem fogadja el az ennivalót, vegyük ki azt tőle és pár nap múlva próbálkozzunk újra. Figyelem: ha még nem szilárdult meg a pók új méregkarma, gyakorlatilag képtelen a védekezésre! Ezért MINDEN a terkójában szabadon kószáló szöcske, tücsök, akármi veszélyezteti pókunk életét!

3. ok - Egyszerűen nem éhes és azért nem eszik. Ugye ti sem esztek ha teli van a hasatok? Heti rendszerességgel próbálkozni kell az etetéssel. Ha nem fogadja el a kaját, vegyétek ki tőle. Ha éhes lesz, enni fog. Egyes fajok akár hónapokig is koplalnak.

A fent leírtak abban az esetben érvényesek, ha a pókon nem észlelhető semmiféle rendellenes dolog (pl. vedléskor bekövetkezett végtagvesztés, utóttesten lévő érdekes, természetellenes "folt" stb.)

Ha az olvasottak után lenne még kérdésed, itt felteheted:

Etetési problémák

[ Vissza a lap tetejére ]

·  Honnan tudom, hogy a pókom vedleni fog?

Ez fogós kérdés, több jele is lehet. Ha több velést is átélsz, egy idő után már rutinból tudni fogod, hogy a drágád vedleni készül.

Ismertető jelek: - A pók színe mattá válik, az utótestén ha van kopasz folt, az besötétedik. A sötétedés oka, hogy a vedlést segítő és előidéző folyadékot a pók "bepumpálta" a régi és az új bőre közé és ez áttetszik a csupasz folton.
- Madárpókunk visszavonult életet él, nem sokat látni, keveset mozog, elbújik szem elől.
- Mozgása lelassul, viszont aránylag több folyadékot vesz magához.
- Beszünteti a táplálkozást. 1-2 héttel a vedlés előtt már nem eszik, de ez az időszak lehet akár pár hónap is.
- A fánlakó pókok többsége a vedlést megelőzően új hálót készít, egyes talajlakók pedig intenzív üregépítésbe is kezdenek, hogy biztosítsák maguknak a vedléshez szükséges biztonságos környezetet. Nem ritkán pókunk lezárja az összes bejáratot. Se ki, se be.
- A vedlést közvetlen megelőző 1-2 órában talajlakó fajoknál megfigyelhetjük (amennyiben általunk látható helyen készülődnek vedleni), ahogy intenzíven leszövik a talaj egy részét. Ilyenkor vedlő "szőnyeget" készítenek maguknak. Ennek célja, hogy megvédje a pókot, hiszen az ilyenkor a legsérülékenyebb és legkiszolgáltatottabb.

A pókok vedlésével kapcsolatos Fórum topicot itt találhatod:

Vedlések

[ Vissza a lap tetejére ]

·  Hogyan vedlenek a madárpókok?

A madárpókok vedlésének a módja a következő:
-A talajlakó pókok általában a nekik behelyezett bújkálóban, vagy az általuk ásott üregben vedlenek. Ha biztonságban érzik magukat máshol is, akkor nem feltétlen bújnak el, hanem nyílt színen is vedlenek. A vedlést megelőző 1-2 órában intenzíven leszövik a talajt, ezzel is megakadályozva, hogy mikor a legsérülékenyebbek akármilyen élőlény közelükbe férkőzhessen (itt speciel a hangyákra gondolok). A fánlakó pókok a lakóhálójukban vedlenek.
- Vedléskor a pók a hátára fekszik ideális esetben (előfordul az is, hogy az oldalán fekve, esetleg talpon vedlik, ilyenkor jobban figyeljünk oda a vedlés menetére amennyiben ez módunkban áll). Ilyenkor TILOS piszkálni! Nagyon fontos a póknak a nyugalom. Szóval ha háton fekvő pókot látsz, az nem halott, csupán csak vedlik! A vedlés közbeni zargatás a pók halálához is vezethet szélsőséges esetben.
- A pókok kemény külső vázzal rendelkeznek, ami nem tud nőni. Ezért alatta egy új, nagyobb váz fejlődik ki folyamatosan. Ez a vedléssel kerül felszínre, tehát pókunk így nő. A régi "ruha" levedlésében nagy szerepe van a két vázréteg közé pumpált testfolyadéknak (haemolympha). Ez "feszíti" le a régi vázat.
- Mikor pókunk a hátán fekszik, a keringése felgyorsul. Ennek hatására megnő szervezetében a nyomás és az előtestlemez (carapace) felpattan. Először pókunk kihúzza csáprágóit, majd lábait, végül az utótestéről is (lábai segítségével) lehúzza a régi bundát. Egy vedlés 1-5 óráig is eltarthat.
- A levedlett váz ugyanúgy néz ki, mint maga a pók, csak kisebb méretben (az utótest "bőre" az egyetlen, ami lapos). Ha összegyűjtjük egy pók vedléseit és egymás mellé tesszük őket vedlési sorredben, remekül látszanak növekedésének fázisai.
- Vedlés végeztével a pók még hanyatt fekve tisztogatni kezdi magát, elkezd "tornázni". Ez teljesen természetes jelenség, az új vázon lévő testnedvet (haemolympha) tisztogatja le.
- Egy kis idő elteltével madárpókunk egy jól irányzott lendülettel talpra áll. Figyelem! A frissen vedlett pókot ne piszkáljuk, ne fogdossuk! Nagyon sérülékenyek még! Frissen vedlett példányok sokszor pihennek "kinyújtózva".

Amire figyeljünk vedlés előtt és után: - Mivel testfolyadék segítségével vedlik egy pók, ezért ilyenkor megnő a vízigénye, sokat iszik. Legyen mindig friss víz bent nála!
- A kicsit magasabb páratartalom segít a vedlésnél; ha megemeljük, kisebb lesz az esély rá, hogy a vedlésbe beleragad a pókica egy lába és elveszti a folyamat közben azt.
- Semmiféle táplálékállat ne legyen bent a póknál!
- A legfontosabb (ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni) NE PISZKÁLJUK A PÓKOT!

A vedléssel kapcsolatos topicot itt találhatjátok:

Vedlések

[ Vissza a lap tetejére ]

·  Honnan tudom, hogy ivarérett a pókom?

Ez a nemétől nagyban függ.
A hímek ivaréretté(adulttá) válását könnyű felismerni, mert nagymértékben megváltozik az állat. Az utolsó vedlésükkor (ivari vedlés) történik meg az adulttá válás, ez a hímeknél általában a 12. vedlésük körül történik (fajfüggő).
Ekkor az tapogatólábaik vége párzószervé alakul. Ivarhólyag (bulbus) jelenik meg rajta, melybe spermákat helyez az általa készített spermahálóból. Továbbá egyes fajoknál az első járólábain tibiális-sarkantyú (http://www.madarpok.hu/downloads/FINCE.pdf) jelenik meg, mely csakugyan a párzásban segíti, azaz ezzel támasztja ki a nőstény rágóit, s többek között ezzel is emeli fel a nőstényt, hogy tapogatóival hozzáférjen párja ivarszervéhez. Továbbá az egész hím habitusa megváltozik általában, ez fajfüggő, viszont általánosan jellemző, hogy az adult hím nyúlánkabb lesz. Egyes csoportoknál az is előfordul, hogy az ivari vedlés után a hím kisebb lesz mint azelőtt volt (összeesik).

A nőstényeknél méretükből és vedlésük számából tudunk következtetni, mely a 14. vedlés környékén következik be (fajfüggő).
Más tekintetben a nőstény adulttá válását már nem olyan könnyű felismerni, mert olyan nagy lényegi változás nem történik általában kívülről. Előfordul, hogy a színváltozás kíséri. Belül nagyobb változások mennek végbe, befejeződik az ivarszervek kifejlődése. Vedlésből a spermatartó (spermathecae) alakjából következtethetünk, mely az adult állatnál elérte végleges méretét/formáját, mely ugyancsak fajfüggő.
A hímek gyorsabban is fejődnek, két nem közötti ivarérési idő különbsége azért alakult ki, hogy az egy alomból származó egyedek ne tudjanak egymással szaporodni, ez a változatosságnak kedvez.

Ivarmeghatározással kapcsolatos topicok:

Ivarhatározás

[ Vissza a lap tetejére ]

·  Hogyan etessem a pókomat?

A madárpókok ízeltlábú ragadozók. Ha valaki növényi táplálékot szánt volna nekik, az rossz úton halad. :)
A természetben készült fotók között vannak olyanok is, amin denevért, békát, gyíkokat falatoznak éppen. Ezt azért otthon nem kell feltétlen leutánozni. ;)

Pókunkat méretétől függően kell táplálni. Amit általában erre a kérdésre válaszolni szoktak:
Kisebb korban (1 vedléstől kb. 6. vedlésig) érdemesebb hetente 2-3 alkalommal megkínálni. Míg kifejlett állatok heti egyszer igényelnek etetést.
Persze ez így elég egzaktul hangzik, hiszen az etetés rendszeressége függ attól is, hogy milyen és mekkora táplálékkal etetünk. Próbáljunk törekedni arra, hogy a pók utóteste szemmel láthatóan legyen jó húsban. Ha naponta fogad el táplálékot, akkor etethetjük naponta is, nem fog belehalni. Nem fogjuk tudni túletetni. Ha elég neki és nem lesz éhes, nem fogja elfogadni a felkínált tücsköt, bogarat. Minden pók más és mindegyiknek más az étvágya, ezt is tartsuk szem előtt. Érdemes kitapasztalni egy-egy pók étkezési ciklusát és ahhoz igazodni, mintsem egy sémára alapozva etetni a sok különböző és eltérő fajt, egyedet. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy egy kifejlett madárpók átlag kapacitása tücsök terén heti 5-8 darabra korlátozódík, míg bébiegérből hetente 1-2 darabot fogyasztanak el. Persze, ez csak átlag, és mint azt megjegyeztem már, nagyban faj és egyedfüggő.
A pókunknak szánt táplálék sose legyen nagyobb, mint a pók. Így pár vedléses kedvencünknek adhatunk félbevágott lisztkukacot, csontkukacot, napos tücsköt, napos sáskát, napos csótányt. Ahogy nő a pók, nő a táplálékállat mérete is, a későbbiekben etethetjük tücsökkel, szöcskével, rózsabogár lárvával, sáskával, csótánnyal, pajorral, bébiegérrel. A lényeg, hogy törekedjünk arra, hogy az ételválaszték mozogjon széles skálán. Hiszen az ember is minél változatosabban étkezik, az annál egészségesebb. ;)
Póknak általában élő állatot adjunk, de megeszik a félbevágott és éppen ezért már nem élő kukacokat is. Valamint adhatunk kis háziállatunknak nyers hal húst, nyers csirkemellet, vagy májat is. Megjegyezném, hogy nem minden pók fogadja el ezt a táplálékot , ezt ki kell próbálni. Kis adagban érdemes adagolni mert ezek a nyers dolgok kellemetlen szaggal járhatnak ha a pók mondjuk 2 napig csámcsog rajta.

A pókok táplálásával kapcsolatos Fórum topicok itt találhatók:

Táplálás

[ Vissza a lap tetejére ]

·  Mi a legmegfelelöbb hömérséklet a madárpókok számára?

Mivel a madárpókok gyakorlatilag minden földrészen megtalálhatók, ezért logikusan következik, hogy minden egyes fajnak más és más az ideális tartási hőmérséklete.
Általánosan elfogadott tény, hogy 20-22 fok alá ne engedjük lemenni a hőmérsékletet. Ha megvan a pókunk, először járjunk utána annak, hogy a természetes élőhelyén milyen körülmények uralkodnak. Ezt megtehetjük különböző fajok ismertetésének tanulmányozásával (ezek itt a Fórumon is elérhetők), de a legtutibb, ha interneten rákeresünk egy időjárási oldalra, ahol részletezve van az adott táj hőmérsékleti változója. Valamint figyelembe vesszük a páratartalmi tényezőket is. Ezek ismeretében alakítsuk ki a tartási hőmérsékletet, hiszen kedvencünknek ez a legjobb. Érdemes megemlíteni, hogy a több generáció óta fogságban született/nevelkedett egyedek klímaigénye azért minimálisan eltérhet a vadon élőkétől. Nappal legyen mindig magasabb a hőmérséklet (25-30 fok fajtól függően), éjszaka legyen kicsit alacsonyabb (20-25 fok fajtól függően), ezzel a napszakok váltakozását is tudjuk imitálni.

Hőmérséklet és páratartalommal foglalkozó topic:

Hőmérséklet és páratartalom

[ Vissza a lap tetejére ]

·  Hogyan itassam a pókomat?

A bébipókoknak nem fontos behelyezni külön itatót, ha a dobozukban a talaj, eléggé nedves. Ilyenkor tudnak inni a doboz falára kicsapódott cseppekből, a talajnedvességből, illetve képesek kültakarójukon keresztül a légnedvességből is felvenni (~80 % páratartalomtól) vizet. Hogy mennyire legyen nedves a talajuk fajfüggő, viszont érdemes csak a terület egy részét nedvesíteni igény szerint, így a kispók azt a területet foglalja el, ahol neki jobb.

Nagyobb pókoknál minden esetben célszerű betenni itatót. Vannak olyan falakó csoportok (pl. Avicularia) amik nem vagy csak nagyon ritkán isznak az itatóból, de párásítás céljából mindenképp érdemes betenni. Ezek a falakók a természetben esőcseppekből isznak a levelekről, ezért 2-3 naponta permetezni kell a fészküket, a növényeik levelét vagy az erre alkalmas tereptárgyakat.

Itatónak megfelelnek üdítőskupakok, röviditalos poharak, kisebb tálak, stb. Amire érdemes odafigyelni, hogy ne menjen tele hulladékkal, ételmaradékkal (lásd később), talajjal, mert "megromlik" és pl. a tőzeg kiszívja a vizet belőle. Célszerű a nagyobb edényekbe kavicsokat tenni, így nehezebben borítja föl a pók (ha nincs az itató leásva) és a tücskök is nehezebben fulladnak bele.

Ajánlatos az itató vizét 2-3 naponta lecserélni frissebbre.
Itatással kapcsolatos topic:

Kell-e megfelelő víz?

[ Vissza a lap tetejére ]

·  Kézre vehetem-e a madárpókomat?

Minden pókbarát álma, hogy egyszer egy igazi madárpókot érezhessen a bőrén. Nincs olyan ember, akinek ez a gondolat ne fordult volna meg a fejében. Ám legyünk óvatosak! Fontos tisztázni, hogy a madárpókok vadállatok és ösztönlények. Éppen ezért sosem fognak hozzászokni az emberhez és kézhez sem lehet őket szoktatni! Az esetleges marás esélye minden egyes kézrevételnél fenn ál és következményei lehetnek! Kezdő póktartók számára nem javasolt ezen művelet elvégzése, hiszen a kockázati tényező jóval nagyobb.
Hogy miért is? Vannak a köztudatban nyugodt és barátságos fajként ismert pók fajok. Kevésbé deffenzívek, lassabb mozgásúak, a terráriumban nyugodtnak tűnnek. De az emberi bőr nem a természetes közegük. Egy kezdő pókász még nem ismeri annyira a pókot, hogy felismerné a marás veszélyére vagy a pók "rossz napjára" intő jeleket és egy esetleges baleset bekövetkeztében a pók leeshet a kezéről és megsérülhet. Nem is beszélve a marás során szerzett emberi sérülésről és az azzal járó következményekről. Másrészt a pók a kézrevételt sokként élheti meg, képzeljük csak magunkat a helyébe (akinek ez nem megy, javaslom nézze meg a Majmok bolygója c. filmet ;)).
Egyszóval, pókot NE vegyünk kézre, amennyiben az lehetséges. Nem kutyus, cicus, nem lehet simogatni, bármikor marhat. Tapasztaltabb póktartók (itt több év tapasztalatát értem többféle fajjal) természetesen már bátrabban próbálkoznak, de többnyire abból a célból szoktak csak pókot kézbe venni, hogy: ha a pók beteg vagy sérült és meg kell vizsgálni mi a baja; ha esetleges nemmeghatározáshoz ez szükséges. Tehát mérlegeljük a kockázatot és azt, hogy jó-e ez a pókunknak. Hiszen mindkettőnk éppségének a megőrzése a cél.

Kézrevétellel kapcsolatos topic:

Kézrevétel

[ Vissza a lap tetejére ]

·  Mi az a WSC és miért jó az nekem? - A World Spider Catalog használata

A WSC egy rövidítés, a World Spider Catalog (Világ Pókjainak Gyűjteménye kb. magyarul) nevet takarja.
Mindenkinek ajánlott megtanulni ennek használatát, hiszen alapkő a pókozáshoz!

A WSC madárpókokkal foglalkozó részét ITT találod.

A témával kapcsolatos topic:

The World Spider Catalog

[ Vissza a lap tetejére ]

·  Pókok ivarának meghatározása

Mindenki aki valaha komolyabban kapcsolatba kerül a pókokkal idővel azok tenyésztésével is foglalatoskodni akar. Ahhoz hogy sikeresen tudjunk tenyészteni elengedhetetlen tisztába lenni a pókjaink nemével. Ebben szeretnék egy tömör de érthető segítséget nyújtani.

Ivari különbségek

A hímek és nőstények között legtöbbször a színezet (nem minden esetben) és az ivarszervek adnak támpontot a nem azonosításához. Többféleképpen lehet egy pók nemét megállapítani, ám minden módszerhez tudás és gyakorlat szükséges.
1: Vedlésből történő azonosítás.
2: Folioból történő megkülönböztetés.
3: A pók hasaljának vizsgálata a párzószervnél.

Vedlésből történő azonosítás

A pókok a növekedésüket a régi bőrük levedlésével biztosítják. A vedlések száma és gyakorisága függ a pók korától, tartásától és fajától. A levedlett bőrben megtalálhatók a párzószervek is. Ezek a szervek leginkább a 4. vedléstől láthatóak, nagyobb testű pókoknál pl: T. blondi, Pamphobeteus ssp. stb... előbb is kivehetőek. Ahhoz hogy a vedlést sexálhatóvá tudjuk tenni picit dolgoznunk kell. Mindenek előtt a kiszáradt vedlést puhítsuk meg. Erre a legegyszerűbb módszer egy dobozban vizes papírtörlőkendőt tenni majd erre rá a vedlést ezt pedig lefedni és erős melegnek kitenni. (Pl.: lámpa alá tenni stb...) A meleg levegő párát képez ami megpuhítja a benne lévő vedlést. Ezután az utótest részét a has belső felét simítsuk ki. Arra vigyázzunk hogy ne szakadjon el. A szervet mindig a két felső Tracheatüdő között kell keresni. A nőstények esetében egy "kis zsebet" kell nézni. Ez a „zseb” a spermatartó (Spermatechea), ebből 2 alakot különböztetünk meg: Egykamrás és osztott egykamrás. Ha találunk ilyet akkor az állat nőstény, ha nincs semmi ott vagy nem látni semmit akkor hím. A vedlés vizsgálásához szükség lehet mikroszkópra vagy egy nagy felbontású képet készítő fényképezőgépre. A képet nagyítsuk ki az említett területen majd azonosítsuk a nemet.

Ezen a fotón egy Brachypelma schroederi nőstény vedlése látható. A képen a bejelölt rész a vizsgálandó terület és az ivarszerv ami a nőstény esetében spermatartó(Spermatechea).


Az ivarszerv nagyítva:

A képen jól ki lehet venni a „kis zsebet”. Ha a „zseb” nem látható vagy semmit nem találunk akkor az egyed hím. A hímeknél találhatók még egyéb azonosításra alkalmas jegyek. Ezek az adulás, az az ivarérés után megjelenő párzókampó vagy párzósarkantyú (tibialis apophysis) és az ivarhólyagok ( bulbus). A kampók az I pár járólábon a bulbusok a tapogatólábakon találhatók meg. Ezek nem minden fajnál vannak jelen szemmel láthatóan, így ezt a módszert csak egyes fajoknál lehet alkalmazni, másoknál becsapós lehet.

Ezen a képen egy Pamphobeteus sp „platyomma” első pár járólábán található párzókampó és a tapogatólábakon lévő bulbus látható. Az 1-es szám a párzókampó a 2-es a bulbus jelölése. Fotó: Kokavecz Tamás.

kép
Itt pedig nagyítva ugyanez. A nyíl mutatja a párzókampó hollétét, míg a kör a bulbust. Fotó: Kokavecz Tamás.


Folioból történő megkülönböztetés

A folio vagy folium (mindkettő használatos), ami magyarul levélmintát jelent az állatokat borító színek és minták összességének különbsége. Ez azt jelenti hogy a hímek és a nőstények egyes esetekben csak aduláskor vagy más esetekben már az előtt is mutatnak szín és mintabéli eltérést. Ez legjobban a Poecilotheria fajoknál figyelhető meg. PL: P: ornata, P. miranda, P. subfusca stb... Ez a módszer nagyobb gyakorlatot igényel, sok pókot kell megnézni mire az ember el tudja dönteni milyen is a neme az állatnak. Ez legtöbbször a gyors helyzetekben pl: vásárlás stb... alkalmazható mivel a módszer nem 100%-os.


A képen egy Poecilotheria rufilata adult pár látható. Jól lehet látni a különbséget az állatok között. Bal oldalt a nőstény, a jobb oldalt a hím. Fotó: Internetes forrás

Párzószerv vizsgálata a pók hasalján

Ez egy ismét nem biztos, viszont kockázatos módszer és ez igényli a legnagyobb gyakorlatot is. Ebben az esetben ugyanis a pókot meg kell a legtöbb esetben fogni kézzel. Ez jelentős marási veszélyekkel jár így ezt csak tapasztalt és gyakorlattal rendelkező emberek vállalják be. Ha a póknál a hasalját láthatóvá tettük akkor a hasi lemez körüli barázdákat kell keresni. A barázdákat jól nézzük meg a hímek esetében az ivari mirigyek kivezető nyílásait kell keresni a nőstényeknél az ivarnyílást és a petelemezt (epigynum). Az ivari különbségek felismerése igen nehéz dolog.

A képen egy Brachypelma auratum hím látható a ventrális oldalról.
Forrás


Ezen a képen pedig az auratum nőstény egyede látható.
Forrás

[ Vissza a lap tetejére ]

·  Mit jelentenek a számok a pókok neveinél? Pl. az, hogy 1.2.2 Brachypelma albopilosum?

A pókok neveinél a számok az adott példányszámra és azok nemére utalnak.

Az első szám mindig a hím egyedek száma, a második mindig a nőstény egyedek száma, a harmadik pedig mindig a szexálatlan egyedek számát jelöli.

Ha a fenti példát vesszük alapul, azaz azt, hogy 1.2.2 Brachypelma albopilosum, ez azt jelenti, hogy az adott pókból az illetőnek 1 hím, 2 nőstény és 2 szexálatlan pókja van.

A nemek sorrendjét a legegyszerűbb az angol vagy a német személyes névmások alapján megjegyezni:

he-she-it
er-sie-est
hímnem-nőnem-semlegesnem

Nézzünk egy példát. Ha van 1 nőstényem és 4 bébi pókom a Grammostola roseából, akkor azt így írom le:
0.1.4 Grammostola rosea

Az alapokkal foglalkozó topic:

Az alapok alapjai

[ Vissza a lap tetejére ]

·  Honnan tudom megállapítani, hogy nöstény vagy hím pókom van?

Az egyik leggyakrabban feltett kérdés, hogy hogyan tudjuk meghatározni, hogy pókunk hím vagy nőstény? Ennek több módja is van a madárpók életkorától függően.

Ivarmeghatározásra úgy van lehetőségünk, ha:
- pókunk levedlett és a vedlés utótest részét szépen kisimítjuk, ekkor láthatóvá válik, hogy van e spermatheca, vagy nincs;
- kifejlett pókról beszélünk, és olyan fajról, ahol az ivarérési vedlés után a hím színezetben és/vagy egyéb testi jellemzőben (párzósakantyú, bulbus) megkülönböztethető a nősténytől.

Ha pókunk még kicsi:
Ekkor meg kell várnunk, míg levedlik. A vedlést vegyük ki és az utótest részét óvatosan simítsuk ki. Ilyenkor nem árt ha kevés vízzel lepermetezzük, hogy ne szakadjon szét és könnyebben tudjunk dolgozni. Amennyiben a vedlés elég nagy méretű (vagy esetleg van nagyítónk, vagy tudunk makró fényképet készíteni) nézzük meg a vedlés ezen részét. Amennyiben látunk benne úgynevezett spermathecát (hím ivarszerv), akkor a pókunk nőstény. Amennyiben nem, hím. Mivel minden fajnak másmilyen a spermathecája, ezért egyszerűbb az ivarmeghatározást (és biztosabb is) ebben jártas emberekre bízni. Egy jó kép a vedlésről és ez feltöltve a Fórum megfelelő részéhez sokat segíthet, a tapasztaltabb póktartók biztonsággal meg tudják róla mondani, milyen nemű a madárpók.

Ha pókunk már kifejlett:
Bizonyos pókfajoknál ivarérési vedlés után (ez minden egyed esetében változó lehet hogy mikor következik be, de leghamarabb a 9. vedléstől) megfigyelhető, hogy a hím színezetben eltérhet a nőstény színezetétől (ezt nevezzük ivari dimorphizmusnak). Erről tájékozódhatsz az adott faj saját topicjában.
Más fajoknál (a legtöbbnél) az ivarérési vedlés után úgynevezett párzósarkantyúk figyelhetők meg a pók mellső két lábán, illetve minden fajnál a tapogatólábak bokszkesztyű-szerűen néznek ki. Ez azt jelenti, hogy pókunk hím.

Mivel a nem meghatározása eléggé bonyolult és sokrétű valami, ezt nem lehet körülírni teljesen ebben a Gy.I.K.-ben. A témával foglalkozó Fórumrészek elolvasása éppen ezért javasolt:

Ivarhatározás

[ Vissza a lap tetejére ]




arachnida.hu