Grammostola iheringi (Keyserling, 1891) (szerző: hawk | publikálva: 2011-08-16)

9 WP


Természetes élõhely:
Brazília

Életmód:
talajlakó

Külső jegyek:

A G. iheringi talán mind közül a legszebb Grammostola. Utóteste élénkvörös színben pompázik, előteste fekete, lábai szintén, melyeket vastag, sűrű, bundaszerű szőr fed. Utótestén a vörös szőrők alatt egy sötét foltot fedezhetünk fel, itt találjuk a védelmet szolgáló irritáló szőrőket.

 

Méret/növekedés:

A G.iheringi génuszának, egyik legnagyobbra növő faja. Egy adult nőstény lábterpesztése kb. 15-17cm, a génuszon belül a viszonylag gyorsan fejlődő fajok közé tartozik, adult méretét kb. 2,5 -3 évesen éri el.
 

 

Viselkedés:

Hasonlóan a többi Grammostolához, az iheringi is az általában véve nyugodt, kiszámítható madárpókok közé tartozik. Ami nem jelenti azt, hogy nem képes váratlan megiramodásokra, bár ez leginkább akkor jelentkezik, ha éhes, ilyenkor nagy lendülettel ronthat neki a pálcának, csipesznek is. Alapvetően nem egy „teleportáló” fajról van szó, könnyen terelhető, bár az adult nőstényeknél előfordul, hogy zokon veszik a zaklatást.


Élelmezés: igen jó vadász, még a nagyobb egyedek is gyorsan, ellentmondást nem tűrően vetik magukat zsákmányuk után. Nem túl válogatósak, a csótányt, tücsköt, sáskát egyaránt preferálják, persze méretnek megfelelően.


 

Tartási körülmények:

Hasonlóan a génusz többi tagjához, igen könnyen tarthatók. Természetes élőhelyükön a hüvösebb idöszakban a hömérséklet gyakran leesik 10C –ra vag az alá is. Igaz ugyan, hogy ez az időszak épp akkor van mikor nálunk meleg, de az állatok képesek akklimatizálódni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nincs szükség a téli fűtésre! A téli idöszakban megszokott benti hömérséklet (nappal 20-22,éjjel 15-18C) tökéletesen megfelel arra, hogy az állat megtartsa pihenő időszakát. Ilyenkor kevesebbet eszik, és általában a vedlést késő tavaszig elhúzza, azonban így a legjobb számára.

Párának 65-70% megfelelő,amit egy nagyobbacska itatóedénnyel könnyen tarthatunk.

 

Egy 30x30x30-as terrárium megfelelő egy adult állat számára, 8-10cm talajvastagsággal – ami lehet tőzeg vagy kókuszrost – valamint egy nagyobb méretű bujkálóval. Ez alá fogja kiásni buvóhelyét, de ide csak vész esetén, vagy vedléshez, kokonrakáshoz húzódik vissza, idejének túlnyomó részét szem elött ücsörögve tölti.

Az adult állatok sokat szőnek, ezért élő növény behelyezése nem javasolt.

Hozzászólások

Pit - 2011-08-16 22:10:06
Grat a cikkhez! :D Az első fecske a félig-meddig új Arachnida történelmében. Már érdemes volt megcsinálni. :)